Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2026
Stílus: Romantikus/ New Adult
Értékelés: 4/5
Előzmények:
Emma ZR-t már nagyon régóta, közel 2 éve követem a social mediaban és kifejezetten tetszik az őszinte és szókimondó stílusa (még, ha nekem néha picit túl excentrikus is). Az eddigi könyvei nem szólítottak meg, de a Klisé könnyedebb vonalnak tűnt, így gondoltam, megpróbálkozom vele. A könyv csodaszép kívülről! Az élfestés nemcsak, hogy egyedi, de még a történethez is mesterien passzol. A new adult kategória sem rettentett el, bár jelezte számomra: ez a regény nem az én korosztályomnak íródott. És talán csak ez az oka, hogy nem annyira találtunk egymásra vele...
Cselekmény:
Borbála, akit mindenki csak Borinak becéz (bár nekem - tüskés stílusát megismerve- , eszembe sem jutna becézni😅) modell karrierje egyengetésén dolgozik. Nem áll szándékában nagy babérokra törni, csak a minimumot kihozni a lehetőségeiből. Ám az ügynöksége másként gondolja... Gellérthez, egy neves, már Amerikában is befutott fotóshoz irányítják, hogy készítsen róla képeket. Az első találkozás közel sem zajlik fesztelenül: a zárkózott, mogorva lány képtelen megtalálni a hangot a sokszor pökhendi, sikerei miatt önhitt férfival.
Eközben megismerhetjük mindkettejük családi hátterét, ami finoman szólva sem könnyű. Talán ez az oka, hogy a két karakter hosszú oldalakon át képtelen kommunikálni egymással. Különböző gondolatmeneteket folytatnak le a fejükben, átkozzák és elítélik a másikat, holott csak pár mondatot kellene beszélniük, hogy tudják: rokonlelkek.
Két sebzett lélek, múltbéli sérelmek mindkét oldalon... Vajon lehet egy ilyen párosnak jövője? Nos, a kötetből erre is fény derül 😊.
Értékelés:
Nem szeretem azt írni, hogy ez a regény nem nekem szólt... De itt most ez a helyzet. Kétfelé bontom az élményeimet, kezdjük is a jókkal😊!
Érdekes volt, hogy betekinthettünk a modellvilág kulisszái mögé. Az olvasó megértheti mi a különbség a távolkeleti és az európai fotózások között, mi számít modell szemszögből "nívós" munkának. Itt kétségtelenül érezni, hogy az írónő saját tapasztalatból írt és ez nagyon jót tett a regénynek, hitelesebbé téve azt. A másik nagy pozitívum számomra Gellért fotós "szemszöge" volt. Sok olyan jelentben látta meg az értékes pillanatot és tárta elénk fotós szemmel a vízióját, ami az olvasó számára is egyértelművé teszi: ő tényleg más szemmel látja a világot.
Viszont több problémám is volt a kötettel. Az első: egy őszinte, nyitott beszélgetéssel simán áthidalható lett volna az első 200 (unszimpatikus) oldal. És igen, tisztában vagyok vele, hogy ez egy könyv, aminek célja a tanítás. Mégis, ha már az írónő önazonos, legyek én is az 😉: nem tudok olyan karaktereket kedvelni vagy ajánlani, akik csúnya módon ítélkeznek egymás felett. Főként, képzelt dolgok alapján. Adjunk esélyt az embernek, hogy megismerjük, mielőtt teljesen leírjuk magunkban.
Második problémakör: a stílus. Ami lehet, hogy szándékos volt, elismerem azt is, hogy a new adult könyvekhez nem illenek a szépirodalmi barokkos körmondatok, de voltak részek, amiket számtalanszor kellett újraolvasnom, hogy megértsem.
"- Sikerült választani?
- Én túrós csuszát kérnék. - A kezeimet a combomon pihentetem meg.
- Kérek én is azt."
Hogy micsoda?! Ki beszél így? "Én is azt kérek." lett volna a helyes. Ez így picit droid nyelv számomra. És ez csak egy példa, jó pár ilyen párbeszéd szerepelt még a kötetben. Ez kevésbé az író hibája, inkább az utómunka hiánya, de attól nem teszi elfogadhatóbbá a dolgot.
Olvasás közben akarva, akaratlanul felmerült bennem, hogy vajon mennyi idő alatt íródott ez a történet? És mekkora része önéletrajzi ihletésű? Utóbbinál őszintén remélem, hogy minél kevesebb💓.
Szóval vegyes érzéseim maradtak a regény olvasása után. Egyfelől, sokáig velem volt a történet és próbáltam magyarázatot találni az egészre. (Ami bizonyítja, hogy igenis, jó kötet ez a maga módján.) És akkor beugrott mire hasonlít: Jack Kerouac - Úton című regényére. Azt sem kedveltem és azért irritált sokáig, mert nem tudtam vele azonosulni. És itt is ezt érzem: ebben a regényben jóformán semmivel sem tudok azonosulni. Ám, mint már írtam, ez egy new adult regény, ami főként a Z generációnak szól. Akik ugyanolyan elveszettnek érzik magukat, mint a beat nemzedék. És az ő szempontjukból ez egy kerek történet lehet. Szóval, inkább a fiatalabb nemzedéknek ajánlanám jó szívvel, illetve azoknak, akiket vonz és érdekel a modellek világa 😉!












