Caroline Bernard: Frida vagyok

Kiadó: Kossuth Kiadó

Kiadás éve: 2025

Stílus: Történelmi, Életrajzi

Értékelés: 5/5

Előzmények:

Mikor megláttam, hogy a Kossuth Kiadó Különleges Sorsok - Regényes Életek sorozatában egy újabb Frida Kahlo történet jelenik meg: megdöbbentem. Nem azért, mert nem lehetne róla újat írni, hanem mert ennek a kötetnek ugyanaz az írója, aki a másik Kossuth Kiadós "Frida Kahlo és az élet színei" című regénynek is: Caroline Bernard. Mi késztethet egy írót arra, hogy két regényt is írjon ugyanarról a hírességről? Ezt a kérdést nagyon szépen megválaszolja ő maga is a regény utószavában: míg az előző kötet a fiatal Fridára koncentrált, most már egy érettebb főhősünk van, aki nem fél megalapozni a hírnevet, ami halála után is dicsőn ragyog.

Cselekmény:

A regény felütése zseniális: Frida ebédet visz férjének, a híres festőnek, Diego Riveranak. Ám a férfinak épp látogatója van: Helena Rubinstein, a híres kozmetikai mogul készül tőle képet vásárolni. Diego a betoppanó Fridát nem festőként mutatja be, hanem a feleségeként, aki nagyon jól főz... Holott ez a találkozás egy esély lehetett volna Frida számára, amivel kitörhet!

Talán ez a fordulópont szilárdítja meg benne az elhatározást, hogy igenis, saját kiállításra van szüksége. Mégpedig nem is akárhol, hanem New Yorkban! Így utazunk Frida oldalán a világvárosba, ahol részletekbe menően megismerhetjük a kiállítás jelentősebb pillanatait, majd a további oldalakon Frida barátnőit és élete másik nagy szerelmét: Nick Muray-t is. A regény egyik erőssége, hogy bepillantást enged egyik-másik festmény születésébe. Ilyen például a Dorothy Hale-ről készült kép, amin Frida zuhanás közben ábrázolja az öngyilkos színésznőt. 

De New York után nem áll meg az élet: Frida Párizsba utazik, ám ez a bemutató nem megy olyan gördülékenyen, mint a másik. Barátságok köttetnek, további hírességeket ismerhetünk meg a lapokon és a mexikói festőnő szinte ízig-vérig párizsi nővé válik.

A regény egy finom tiltakozás is a 20. században megszokott, elnyomott női szerepek ellen. Frida nem nyugszik bele a sorsába, mindig kész áldozatot hozni vagy épp megbotránkoztatni. Emellett pedig a környezete sem tud elmenni szó nélkül: egyre több barátnője számára válik követendő példává.

Értékelés: 

Ezt a kötetet 2.5 nap alatt olvastam ki, munka mellett. Vitt magával a lendülete és a számos izgalmas esemény, amiről korábban nem vagy csak részben hallottam.

A regény megmutatja, hogy ugyanazt a hírességet számtalan módon lehet ábrázolni. A Frida vagyok Fridája bátran lép ki férje árnyékából és indul el a világhírnév felé.  Az "Én vagyok a saját múzsám" mondat a könyv végén egy rendkívül egyszerű, de mélyre ható igazság. Rámutat arra, hogy az ember csak akkor lehet igazán önmaga, ha nem másokból táplálkozik, nem másoknak akar megfelelni, hanem a saját belső hangjára hallgat.

Ez a regény jó választás lehet a Frida Kahlo rajongóknak, hiszen nemcsak művészként mutatja be Fridát, hanem emberként is. Leginkább viszont azok az olvasók fogják értékelni, akik azonosulni tudnak Frida önállósodásával, szabadságvágyával és önkritikájával. Egy méltó regény arról a nőről, aki mert bátornak lenni!