László Boglárka: Párizs, 1867

Kiadó: Libri

Kiadás éve: 2023

Stílus: Történelmi, Romantikus

Értékelés: 5/5

Előzmények:

2022. szeptembere óta kisebb-nagyobb kihagyásokkal Párizsban is dolgozom, közvetlenül a Notre Dame mellett lévő kórház épületében. Így, mikor megláttam ezt a borítót, máris hívogatni kezdett. A rendhagyó címadás és a kosztümös világ még inkább meghozta ehhez a kedvemet. A horvátországi nyaralásunk alatt neki is láttam (a rossz idő kedvezett is a bekuckózós olvasásnak) és bár László Boglárka írónőről még sosem hallottam a regény olvasás előtt, de most már alig várom, hogy még több kötetét olvashassam.

Cselekmény:

A cselekmény összefoglalása trükkös feladat. Bár "csak" 1 évet ölel fel a regény, mégis annyi minden történik ezalatt az idő alatt, hogy vagy nagyon felszínesen tudnám összefoglalni vagy roppant részletesen - újraírni viszont nem szeretném a könyvet. Így azt a verziót választottam, hogy az általam érdekesnek vélt momentumokat emelem ki, hogy meghozzam az olvasáshoz való kedvet 😊.

A regény egyik főszereplője Pauline von Metternich (Sándor Móric lánya), aki bár szépnek nem nevezhető, de kulturális és divat kérdésekben szinte párja nem akad. (Azért szinte, mert a francia császárnét nem söpörném le olyan könnyedén a porondról.) Pauline férje a saját nagybátyja, Richard von Metternich, aki az Osztrák-Magyar Monarchia nagyköveteként dolgozik Párizsban. /// Zseniális karakterválasztás: egyszerre közvetít az Osztrák-Magyar Monarchiáról és Franciaországról is.- A párt lásd az alábbi képen./// 

A regény egyfajta kulturális "jegyzék" is, ami minden jelentősebb zenei, művészeti vagy akár közéleti "ínyencséget" felvonultat. (Ehhez persze az is jó a propos, hogy a Világkiállítás idején játszódik.) 

Számomra az egyik nagy érdekesség például a Guerlain divatház eredete és mindennapjainak ecsetelése - megtudhatjuk honnan ered a parfümös üvegcséjük méhecskés szimbóluma.

Rengeteg korabeli hírességet is megismerhetünk, többek közt Charlotte Rotschilde-ot, gróf Széchenyi Ödönt (gróf Széchenyi István fiát, aki, mint a könyvből megtudtam, saját tervezésű hajójával, a Hableánnyal, aranyérmet nyert a Világkiállításon), III. Napóleon unokatestvérét, azaz Mathilde Bonaparte-t vagy tescheni Matild Máriát, aki úgy lelte halálát, hogy cigarettáját a háta mögé rejtve, muszlinból készült ruhájának szövete azonnal lángra kapott - a súlyos sérülésekbe pedig a lány belehalt. Értelmetlen és szomorú vég.

Ármánykodások, pletykák és történelmi tények töltik ki a könyv 407 oldalát, mindvégig izgalmassá téve azt. A figyelmesebb olvasó rengeteget tanulhat az akkori politikai helyzetről (bevallom, számomra a lengyel és a porosz szál kevésbé volt ismert - ez biztos az én hiányosságom is-, de mostantól sziklaszilárdan fogok emlékezni Bismarck sikereire), néhol még elgondolkodtató részekre is bukkanhat: ilyen volt számomra István nádor 1867-es rejtélyes halála, amit a Habsburg ház valóban tüdőbetegségként kezelt, de a regény felvetette a merénylet kérdését is (ezzel kapcsolatban találtam egy nagyon jó cikket, ami pontot tesz a kérdés végére:  Rubicon - 1867. február 19.- Habsburg István nádor halála címmel).

A könyv másik erőssége a korabeli Párizs bemutatása - elképzelni sem tudom micsoda munka lehetett ebben. A leíró részek zseniálisak: részletesek, de újdonságként hathatnak az olyanoknak is, akik jobban ismerik a várost. Például a Palais Lambert-ről (ami az akkor lengyel nemesség központja volt) sosem hallottam, mint utóbb kiderült nem is meglepő: jelenleg Xavier Niel francia telekommunikációs milliárdos tulajdonában van és sajnos nem látogatható. Alább egy kép ízelítőnek az enteriőrről: 

Azoknak, akik pedig könnyedebb témákra vágynak szórakoztatásul szolgálhat a bájos szerelmi szál, ami mégiscsak társadalmi kérdéseket feszeget. 

Értékelés:

IMÁDTAM! Talán azt szerettem benne a legjobban, hogy egyszerre tanított és szórakoztatott. Tájékozott embernek tartom magam, de ez a könyv rádöbbentett, hogy még sok dolog van a világban, amiről sosem halottam. Úgy éreztem magam olvasás közben, mint, aki egy történelmi pletykarovatba csöppent. 

Egyes neveknél, eseményeknél vagy helyszíneknél rákerestem bizonyos dolgokra, így még kézzelfoghatóbbá téve az olvasás élményét. Ennek hála "láthattam" a Parc des Buttes-Chaumont-t vagy a Manet híres festményét a "Miksa császár kivégzésé"-t. 

Biztosan nem most olvastam utoljára ezt a kötetet. 

Próbáltam ebben a bejegyzésben összegyűjteni azokat az érdekességeket, amik számomra a legmeglepőbbek voltak, de azt ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el ezt a remekművet és biztosan találni fog a kedvére való meglepetést 😉!