Gál Vilmos: Antantmisszió

 

Gál Vilmos: Antantmisszió 1919

Kiadó: Időjel Kiadó

Kiadás éve: 2025

Stílus: Történelmi, Kaland

Értékelés: 5/5

Előzmények:

Gál Vilmos munkásságával történelmi regényei kapcsán már régebben megismerkedtem, idén februárban pedig krimi írói vénáját is megcsillogtatta az Egy Chippendale fiú vallomásai című regényében. Utóbbi egy retro krimi, előbbiek alatt pedig a Buda & Pest, valamint a Báthory regényt értem. Szóval annak ellenére, hogy egész jól ismerem az író munkásságát, az Antantmisszió mégis meglepetés volt a számomra. A verzió, amiről most írni fogok egy átdolgozott kiadása az eredetinek, ami Gál Vilmos első megjelent műve volt. Nem olvastam az eredetit, de a jelenlegi kötet egyszerűen zseniális. Nyaralni mindig olyan kötettel megyek, amiben 100%-ig biztos vagyok, hogy tetszeni fog. Így esett, hogy ezt a regényt olvastam Romániában, holott a borító elég beszédes 😅 ... De ha egyszer nem tudtam letenni! Na nézzük is, miért tetszett ennyire...

Cselekmény:

1919. augusztusában járunk, Párizsban. Az Antant nagyjai: az amerikaiak, az angolok, a franciák és az olaszok minden diplomáciai érzéküket bevetve próbálnak előrébb jutni a vesztesekkel való tárgyalásban. Ezzel párhuzamosan pedig akad egy ország, aki fittyet hány a "nagyok" parancsára. Ez Románia, aki nagy erőkkel vonul be Magyarországra. Így születik a döntés, hogy Bandholtz tábornokot a helyszínre küldik, hogy segítsen kordában tartani az indulatokat. Vele tart a magyarul (és románul is) beszélő Michael Weiss kapitány, akit már Párizs óta üldöz egy román kém. Sőt, mi több, bosszút forral ellene.

Így érkezik a kis csapat Budapestre, ahol a kapitány az állomáson egy csodaszép és okos hölgybe, Szeredy Júlia kiasszonyba és nagynénjébe botlik. Megismerkedésüket további találkák követik, de ne szaladjunk ennyire előre... Michael a pályaudvaron felfigyel két szegényes öltözékű fiúra, akiknek egy kis apanázst ígér, ha hasznos híreket szállítanak neki. És láss csodát, a két fiú valóban felfigyel valami különösre egy Munkácsy kép eladása kapcsán. Műkincsek, kémek, fordulatos jelenetek, korabeli Budapest... Gál Vilmos mindent beletett ebbe a regénybe, ami egy jó kis történelmi kalandregény alapkelléke!

Értékelés: 

Őszinte leszek. A könyv borítója és alakja elsőre picit elrettentően hat, mivel egy gimnazista tankönyv benyomását kelti. De ez ne tévesszen meg senkit! Tudom, hogy a külső az első, amit meglát az ember, de itt tényleg igaz a mondás, hogy "a külső nem számít". Sőt, mostanra kifejezetten megkedveltem ezt a letisztult, korhű borítót 😊. 

A második sokk élmény akkor ért, mikor olvasni kezdtem a regényt. Az első 60-70 oldal iiiszonyatosan tömény volt. Rengeteg névvel, adattal, pozícióval. Nem is mindig tudtam kiről van szó 😅, pedig tényleg igyekeztem figyelni! Ez a rész iszonyatos kutatómunkát ölelhet fel és teljesen korrekt, hogy a regény elején szerepel, hisz kontextusba helyez mindent. De kicsit olyan érzésem volt, hogy "hulljon a férgese" 😅! Aki ezen nem "rágja át" magát, valami igazán nagyszerűről marad le! Ezt követően tényleg egy teljesen más, jól megkomponált, szerethető szereplőkben gazdag világ tárul az olvasó elé. És innentől kissé olyan érzésem volt, mintha a magyar Ken Follett-et olvasnám. (Na persze azt leszámítva, hogy Ken Follett-nek egy egész kutatógárda segít, ezzel szemben Gál Vilmos biztos vagyok benne, hogy maga kutatott minden után.) Számos szereplő jelenik meg a lapokon, de olyan átgondolt és okos módon, hogy bár sokan vannak, az olvasónak mégsem támad az az érzése, hogy ez már túl sok.

Azért pedig, hogy az író a magyar történelemnek ezt a mára már mondhatni elfeledett, ámde rendkívül turbulens időszakát választotta regénye alapjául, nem tudok eléggé hálás lenni. A regény kézhez vétele előtt semmit sem hallottam arról, hogy a románok majdnem kirabolták a Nemzeti Múzeumot. Hihetetlen, igaz?? 

Imádtam a regény lapjaira csempészett apró anekdotákat és a régi helyszínek felelevenítését. Személyes kedvencem a Richter Gyógyszertár udvarán történő elfogás és annak a propos-ja a morfium kapcsán. Micsoda zseniális húzás és ötlet!

Összeségében ez egy rendkívül fordulatos, okosan megírt, átgondolt, történelmileg megalapozott regény, ami viszont elég tömény. De rendkívül jól tagolt! Többször megálltam olvasás közben, hogy átgondoljak dolgokat/ utána nézzek adatoknak vagy eseményeknek, de ezután mindig könnyedén fel tudtam venni a fonalat. Ez határozottan nem az a regény, amit egy délután alatt befal az ember (na nem azért, mert nem jó!), mivel annyira összetett! Éppen ezért is imádtam. Mivel rendkívül nehéz elkülöníteni meddig tart a valóság és hol kezdődik a fikció...

Jó szívvel ajánlom a történelmi regények rajongóinak, illetve azoknak, akik kedvelik a csavaros kalandregényeket és nem bánják, ha közben a történelem tudásuk is bővül 😉 ! Jah, és a Ken Follett rajongóknak is érdemes tenni vele egy próbát.

Ezúton szeretném megköszönni Gál Vilmosnak a recenziós példányt és hogy rám talált a regényével, hisz mint fentebb írtam, a borító alapján nem vettem volna a kezembe és ez hatalmas veszteség lett volna!